„Hatalmas a felelősségünk az egészségünkkel kapcsolatban” (2018.02.01)
Az emberek –  különösen a fiatalabbak, a digitális bennszülöttek – egyre inkább az interneten tájékozódnak egy-egy betegség kapcsán is. De vajon mennyire megbízhatóak a világhálón fellelhető információk?

Az interneten korlátlan mennyiségű információ elérhető bármilyen témában, így az egészségünkkel kapcsolatosan is. A stresszbetegségekre kerestünk rá a leggyakrabban 2017-ben című írásunkban idézett kutatás szerint az emberek –  különösen a fiatalabbak, a digitális bennszülöttek – egyre inkább az interneten tájékozódnak egy-egy betegség kapcsán is. De vajon mennyire megbízhatóak a világhálón fellelhető információk? Matics Katát, az Intima.hu nőgyógyászati portál alapítóját és a hiteles egészségügyi tájékoztatás egyik elkötelezett élharcosát kérdeztük.

Az egészségünkkel kapcsolatban hatalmas a felelősségünk, de nem csak magánemberként, hanem munkáltatóként a munkavállalóinkkal szemben is. Korlátlan mennyiségű információ érhető el az interneten a nagy egészségügyi weboldalakon, a tematikus egy-egy betegségre, betegségtípusra fókuszáló portálokon, de szinte minden kisebb-nagyobb tartalomszolgáltatónál találkozunk egészségügyi témájú cikkekkel. Az jó, hogy egy-egy egészségügyi kérdésben bárki hozzáférhet az információhoz, az azonban nagyon nagy probléma, hogy a rendelkezésre álló információ minősége, hitelessége nagyon változó. A komoly szakmai tartalomtól a bulvár rémhírekig bármibe belebotolhatunk. Nemzetközi kutatások szerint az egészséggel kapcsolatos cikkek hozzávetőleg felének a hitelessége megkérdőjelezhető, miközben a hazai kutatások szerint 3 betegből 2 elsőként az internethez fordul, még mielőtt orvos felállítaná a diagnózist. Az embereknek meg kell tanulniuk értőn olvasni az interneten lévő cikkeket, megkülönböztetni a hitelest a nem hiteles információtól. Ez az egészségügyi témában különösen fontos. Könnyű belátni, milyen végzetes következménye lehet annak, ha valaki azért nem kerül időben orvoshoz, mert azt gondolja, hogy az internet segítségével diagnosztizálja, majd meggyógyítja magát.

Patika: Hogyan lehet eldönteni, hogy amit olvasunk, helyes vagy sem?

– A hiteles portálon könnyen megtaláljuk az elérhetőségeket, a tartalomért felelős személyeket. Az egészségügyi cikkben minimális elvárás, hogy legalább egy orvos – vállalva a nevét, munkahelyét, beosztását – megszólaljon. És fontos az is, hogy magyar orvos legyen. Sokszor találunk hivatkozást tengerentúli kutatásra, gyakran neveznek meg ezekben a cikkekben amerikai doktorokat, komoly állításokat adva a szájukba. Ezt inkább „anekdotikus közlésnek” nevezzük, nem szakcikknek, és annyira lehet esetenként komolyan venni, mint a szomszéd asszonytól azt hallottam, hogy…

Patika: Mire és hogyan lehet okosan használni az internetet, ha az egészségünkkel kapcsolatosan szeretnénk tájékozódni?

– Induljunk ki például egy most divatos és megosztó esetből. Ha beírom a keresőbe, hogy otthonszülés, közel 51 ezer találatot kapunk. Nyilván ezek az oldalak számtalan módon közelítenek a kérdéshez, tudományos és kevésbé tudományos igényességgel. Amire biztosan érdemes a Google-ban keresni, az az otthon szülés jogszabályi háttere. Ezen kívül vannak olyan egészségügyi oldalak, ahol orvos válaszol a kérdésünkre. És jó lehet arra is a net, hogy blogokon, fórumokon megismerjük a kérdésben érintettek tapasztalatait, élményeit, „meghallgassuk” tanácsaikat, de azokat mindig fenntartással kezeljük. Vannak orvosválasztásra szakosodott oldalak, ahol akár véleményeket is olvashatunk egy-egy doktorról, egészségügyi szakértőről. A tematikus szakportálok, illetve a nagy egészségügyi portálok pedig szinte minden betegségtípus kapcsán kínálnak tudást, de szinte minden oldalon szerepel az is: panaszaival keresse fel az orvosát.

Patika: Azt kijelenthetjük, hogy Dr. Google nem fog senkit meggyógyítani, de a 21. században az is nyilvánvaló, hogy egyre többen fordulnak hozzá bárminemű problémájukkal. Kinek a felelőssége, hogy az interneten elérhető információ hiteles legyen?

Mindenkié. Szerintem a rossz tartalom kiszűrésében leginkább az összefogásnak lenne jelentősége. Az orvostársadalomnak fel kell arra készülnie, hogy az emberek rákeresnek a tünetekre, betegségekre, így érdemes megfelelő mennyiségű és minőségű információval ellátni a lakosságot, vagy legalábbis olyan oldalakat ajánlani nekik, ahol valóban hiteles információkat olvashatnak. Ehhez a részükről nagyobb aktivitásra, nyitottságra van szükség: muszáj, hogy a tartalmak többségét ők adják, vagy legalább lektorálják azokat. Az orvostársadalom ezen a téren jelenleg vesztésre áll az alternatív gyógyászattal szemben, mivel a természetgyógyászok sokkal korábban felismerték, hogy közérthető módon megírt ajánlásokra van szükségük a pácienseknek, és jól alkalmazzák a meggyőzés eszköztárát is – főleg, ha egy-egy terméket, módszert akarnak eladni. De hatalmas a média felelőssége is, hogy egy bulváros, kattintásokat hozó cím oltárán ne áldozzák fel a szakmaiságot, a hírversenyben ne mulasszák el ellenőrizni a forrásaik hitelességét. Nem lehet a továbbiakban a nincs idő, nincs keret indokokkal takarózni és elmulasztani a tartalmak minőségi ellenőrzését. A hiteles és minden oldalt körbejáró tájékoztatás különösen ma, az információdömping korában ezért kiemelten fontos. A kormányzatnak is szerepe van abban, hogy az online egészségügyi tartalmak számon kérhetőek legyenek. És végül ott a jog, amely ernyőként kellene, hogy összefogja mindezt. Égető probléma a lakosság alacsony szintű egészségértése is, amellyel foglalkozni kell. Egy 2015-ös Szinapszis kutatásból kiderül, hogy Magyarországon az egészségértés 50 százalék alatt van: a betegek fele nem érti, amit olvas, vagy amit az orvos mond. Ez pedig felveti az oktatás felelősségét is.

 

<< VISSZA