Szektorjelentés: a tagok mentették meg az egészségpénztárakat (2018.03.01)
Ma alig több mint egymillió magánszemély tagja valamely önkéntes egészségpénztárnak, ami a 2016 év eleji adatokhoz képest ötvenezres létszámcsökkenést jelent. Csökkentek a befizetések is szektorszinten – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által kiadott szektorjelentésből. Az állam felelőssége óriási, hiszen az ország egészségügyi mutatóinak javulása nem elképzelhető az öngondoskodás erősítése nélkül!

A visszaesés hátterében a 2017-től megemelt cafeteriaadó áll: a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 30,5 milliárd forintról 17,7 milliárdra csökkent. A 42%-os zsugorodást azonban ellensúlyozta a magánbefizetések több mint 31%-os bővülése: míg 2016-ban összesen 19,2 milliárd forint egyéni tagdíj áramlott a kasszákba, 2017 év végén már a magánszemélyektől érkező befizetések meghaladták a 25 milliárd forintot. Bár a pénztártagok befizetései 2014 óta folyamatosan emelkednek, ilyen mértékű megugrásra korábban nem volt példa. Az egyéni befizetések dinamikus emelkedésével párhuzamos trend a magán egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők körének bővülése – derül ki többek között a Primus Egyesület felméréseiből.

– A számok azt mutatják, a hazai munkavállalók jelentős része felismerte az egészségcélú öngondoskodás fontosságát és az is egyre többekben tudatosul, hogy az állam önmagában nem képes hosszú távon fenntarthatóan és megfelelő szinten finanszírozni a hazai egészségügyi ellátást. Egyre többekben tudatosul, hogy az állami ellátásért is fizetni kell vagy az időnkkel a sorban állás miatt, vagy a hálapénzzel, amiért jobb szolgáltatást remélünk – mutatott rá Dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport alapítója.

A lakosság növekvő egészségtudatosságának köszönhetően az egyéni befizetések ellensúlyozni tudták a munkáltatók kihátrálását, így az egészségpénztári szektor összességében csak 13,6%-kal zsugorodott. 2017 év végére az összes befizetés arányában az egyéni befizetések az előző évi 39%-ról 59%-ra nőttek a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásokkal szemben.

– Egyértelmű a paradigmaváltás, de jelentős tartalékokat látunk még az egyéni befizetések növekedésében. Egyrészt azért, mert a Patika-csoport felmérései azt mutatják, sokan vannak, akik nem tudják, hogy akár évi 150 ezer forintot is spórolhatnak éves szinten az egészségcélú költéseiken az egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően. Másrészt azért, mert az önsegélyező szolgáltatások révén számos élethelyzetben tudunk készpénztámogatást nyújtani, ráadásul az egyéni befizetést 20%-kal meghaladó mértékben az szja-jóváírásnak köszönhetően – tette hozzá Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi igazgatója.

A független Patika-csoport mindkét egészségpénztára együtt mozgott a szektorral.  Az is kiderül a cégcsoport statisztikáiból, hogy a piacon a legkedvezőbb költségszintet kínáló Új Pillér az átlagnál kapósabb volt a múlt évben: míg szektorszinten az aktív tagság 1,49%-kal csökkent 2017-ben 2016-hoz képest, a kis kasszában 6,75%-os volt a bővülés. A befizetések dinamikus bővülésének hátterében többek között az új önsegélyező szolgáltatások állnak, azon belül is a szektorszinten is legnépszerűbb gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás. Bár a Patika-csoport a versenytársaknál később, 2017 májusában kezdett szolgáltatni, máris az említett támogatás esetében a csoport adja a szektor 1,5%-át.

– Nagyon büszkék vagyunk a tagjainkra, akik a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás visszaesésére nem az egészségcélú költéseik visszafogásával, hanem az egyéni befizetéseik növelésével válaszoltak. Az Új Pillér Egészségpénztár egyéni tagdíjbefizetése a szektorátlagot meghaladó mértékben bővült a munkáltatói hozzájárulásokkal szemben. A számok ugyanakkor azt is tükrözik: a kisebb vállalkozások sokkal kitettebbek egy-egy hirtelen kormányzati irányváltásnak, mint a nagyvállalatok, vagy a multinacionális cégek, amelyek diverzifikáltabb portfolióval, nagyobb tőketartalékkal tudják átvészelni a nehezebb időszakokat is. A kormány felelőssége hatalmas a hazai kis- és középvállalatokkal szemben, hiszen kizárólag kiszámítható adó- és gazdaságpolitika mellett tudunk hosszú távon tervezhető  üzleti célokat meghatározni és fenntartható növekedési stratégiát kialakítani – szögezte le Lukács Marianna.

Szja-visszatérítéssel ösztönöz az állam

 

<< VISSZA