Gyengélkedik a magyar egészségügy (2018.03.01)
Megjelent az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2017 (Euro Health Consumer Index 2017 – EHCI), amely szerint Magyarország egészségügyi rendszere a 29. a vizsgált 35 ország sorában.

 

A listát Hollandia és Svájc vezeti 924 és 898 ponttal, az elégtelennek minősített pozíción Lengyelországgal osztozunk: mindkét állam 584 pontot ért el az 1000-ből.

A hat fő szempont – betegjogok és -információk, az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések eredményessége és minősége, az elérhető szolgáltatások köre, a közfinanszírozás mértéke valamint a megelőzés és a gyógyszerhasználat – alapján, összesen 46 indikátor segítségével készült értékelés alapján a legjobbak közé, a 800-asok klubjába tizenketten tartoznak. Elsősorban az északi államok felülreprezentáltak a csoportban, amely országok teljesítményét jelesre értékelték a jelentés készítői. Néhány kelet-európai uniós tagot is kiemeltek a „meglepően jól teljesítők” között. Például Szlovákiát, amely összesen 749 pontot ért el, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben pedig az élre került. Szlovénia, Észtország és Csehország fejlődése is látványos, amely eredmény mögött a stockholmi központú Health Consumer Powerhouse (HCP) által készített vizsgálat szerint a vásárlóerő-paritáson számított ráfordítások mértékének emelkedése áll.

Magyarország és Lengyelország kapcsán a jelentés megállapítja, hogy ezekben az államokban a kormány az ország optimális működésének biztosítása helyett más dolgokra összpontosít – a szabad sajtó felszámolását, a jogi rendszer átpolitizálását, a migrációs kvóta elleni küzdelmet és az abortusz betiltását említi a jelentés – és az EHCI kiadása óta nem történt előrelépés az egészségügyi rendszerek reformjában. Utóbbi igaz Romániára és még más kelet-közép-európai országra is. (A HCP jelentése itt olvasható.)

Néhány, a jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításai közül (piros-elégtelen, sárga-közepes, zöld-jó):

Zöldet kaptunk

  • a 65 év felettiek hályogműtétjének számára
  • a nem kielégített fogorvosi kezelésekre való igény számára
  • a prevenció területén a gyerekkori védőoltásokra vonatkozó mutatóra (ebben Magyarország áll az élen)
  • az iskolai tornaórák számára (Magyarországon a legtöbb)
  • a háziorvosi szolgálathoz való hozzáférésre

Sárgát kaptunk

  • a stroke miatt bekövetkezett halálesetek számának csökkenésére
  • a szívinfarktus és a stroke 30 napos halálozási rátájára
  • az 1000 élve születésre jutó csecsemőhalálozás számára
  • a 65 éves kor előtt bekövetkezett halálozási mutatóra
  • az egymillió lakosra jutó veseátültetés számára
  • az otthoni idősgondozásra
  • a dialízis kezelés elérhetőségére
  • a dohányzásra
  • a közúti balesetben elhunytak számára

Pirosat kaptunk

  • az orvos által elrendelt CT vizsgálatokra való várakozási időt illetően
  • a rákterápiákhoz való hozzáférhetőségre
  • a rákos megbetegedések ötéves túlélési mutatójára (nálunk alig haladja meg a 40%-ot, míg az élmezőnyhöz tartozó Norvégiában közel 70%)
  • a kórházi fertőzések százalékában
  • az 1000 élve születésre eső abortuszszámban
  • az egészségügyi költésekben az állami szerepvállalásra: a közfinanszírozás a teljes egészségügyi kiadások 67%-át fedezi)
  • a hálapénz-adási szokásokra
  • az 1000 élve születésre jutó császármetszés-számra
  • a felnőtt lakosság arányában a magas vérnyomással élők számára (nálunk 35%, míg az első helyen álló Egyesült Királyságban alig 20%)
  • az alkoholfogyasztás mértékére (erre az indikátorra mindössze hét ország kapott jelest, abból kettőben – Macedóniában és Albániában – a legnagyobb az iszlám populáció)
  • a gyógyszerköltésekben az állami finanszírozás részarányára (nálunk nem éri el az 50%-ot, míg a legjobbaknál 70% vagy a feletti)

 

<< VISSZA