Egyre többe kerül Magyarországon az egészség (2018.08.09.)
Az elmúlt 17 év alatt 156,8%-kal emelkedtek Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások és termékek árai az Eurostat adatai szerint. Ezzel minden más uniós tagállamot magunk mögé utasítottunk jóval túlszárnyalva az EU átlagát.

Az Eurostat infografikájából számos területen megnézhetjük, hogy hol áll a hazai gazdaság az uniós országok mezőnyében. A beszédes interaktív grafikonok általánosságban és 11 termékcsoportra külön-külön is vizsgálják az egyes országokban a 2000 és 2017 között végbement árváltozást. Miközben az inflációs ráta az unió egészében alacsony volt az ezredfordulót követően, az egyes területeken végbement árváltozások látványos különbséget mutatnak a különböző országokban.

Összességében 2000 és 2017 között 36,5%-kal drágult az élet az unióban, Magyarországon 98%-kal (a listát Románia vezeti 257%-os áremelkedéssel és Németország zárja 28,6%-kal). Általánosságban minden államban az alkoholos italok és a dohánytermékek ára ugrott meg a leginkább, de jelentősen többe kerül az unióban az oktatás is a millenniumi évhez képest. Ebben a körben 90%-os drágulást mért az Eurostat. A ruházati cikkek ára szinte nem változott (sőt, Lengyelországban ebben az időszakban 51,6%-kal csökkent), a telekommunikációs szolgáltatásoké pedig mérséklődött 21,7%-kal a 28 ország átlagában (Magyarországon 9,7%-kal nőtt).

Az egyes területeket – oktatás, élelmiszer és nem alkoholos italok, alkoholos italok és dohánytermékek, ruházat és cipő, rezsiköltségek, bútor és háztartási felszerelés, egészségügy, közlekedés, éttermi és szállodaszolgáltatások, telekommunikáció, rekreáció és kultúra – nézve azonban jelentős a különbség az egyes országokban végbement változásokban. Szinte mindenhol Romániában mérték a legnagyobb drágulást, sokszorosan meghaladva az uniós átlagot, az egészségügyben viszont Magyarország vezet: az elmúlt 17 évben 156,8%-kal nőttek az árak, míg az unió egészében 40,8%-kal. Az Eurostat ebben a kategóriában a gyógyászati termékek, felszerelések és berendezések, az orvosi, fogorvosi és mentőszolgáltatás, valamint a kórházi ellátás árváltozását követi. A legjobban a belgák jártak, náluk csak 17,1%-kal kerül többe ma az egészségügy 2000-hez képest.

De nemcsak az áremelkedés haladja meg hazánkban jelentősen az EU átlagát, hanem az egyes háztartások által zsebből fizetett egészségügyi kiadások aránya is, ami szemben a 3,9%-os uniós átlaggal Magyarországon a családi költségvetés kiadásaiból 4,9%-kal részesedik (2016-os Eurostat adat). A súlyos drágulást az egészségpénztári tagok az egyéni befizetéseik növelésével tudják mérsékelni, hiszen az adott évben megtakarított összeget az állam 20%-kal, legfeljebb évi 150 ezer forinttal növeli az szja-visszatérítésnek köszönhetően.

Az eurostat által az egészségügyön belül vizsgált minden részterületen költhető az önkéntes pénztárban felhalmozott pénz, de nem csak ebben az ágazatban tompíthatja az öngondoskodás az árak kedvezőtlen mozgását. Az önsegélyező szolgáltatásoknak köszönhetően ugyanígy 20%-kal megtoldja az állam a gyerek születésekor várható kiadásokat, a lakáshitel törlesztést, az oktatás költségét és bizonyos feltételekkel a rezsit is. Ha pedig medical hotelben nyaralunk az ottani kezelésért is fizethetünk az egészségkártyánkkal.

Fotó: Freepik

 

<< VISSZA